Megkértük Szegedi atyát, hogy a kisebb testvérek számára írjon nagyböjti gondolatokat. Atya esetenként kérdéseket is megfogalmazott. Arra hívunk titeket, hogy ezeket imádkozzátok át, válaszoljátok meg. Bár a gondolatokat első sorban a kisebb testvéreknek szánta, szeretettel ajánljuk mások figyelmébe is! :)
Az Úr Jézus, nyilvános fellépése után, negyven napra kivonult a pusztába. Az Úr Jézus ez alatt az idő alatt nem evett, nem ivott, éjszaka – ha nem virrasztott – a kemény földön aludt hidegben, nappal pedig forró melegben égett talpa alatt a szikla, a homok. Erről a negyven napról csak annyit mond az Írás, hogy megéhezett, és a végén, amikor a leggyengébb volt, megkísértette a sátán. Nem az ösztönei, a társadalmi elvárások vezették, hanem hősies erőfeszítéseket tett, hogy az Atya akaratát egyre világosabban lássa, és legyen ereje megtenni azt.
Vonulj el egy kicsit, és próbáld intelligenciád és lelkiséged szerint elképzelni, hogy miért is tette, és milyen érzései, gondolatai lehettek Jézusnak?
(Vasárnaponként folytatjuk a gondolatok megosztását…)