„A Lélek élteti ezt az egészet” – interjú a Lélekben tartó szerkesztőivel

Még tavasszal, a szakdolgozatom írásának keretében készítettem egy interjút a Lélekben tartó két főszerkesztőjével, Bellók Julcsival és Simon Trixivel. A beszélgetés alatt éreztem, hogy ez nem olyan téma, ami elég, ha csak egy tanulmányban jelenik meg, ami aztán a polcon porosodva folytatja szerény kis életét. Ugyanis ez egy abszolút élő dolog és a közösség tagjait is érinti. Így jutottam arra a döntésre, hogy bár maga a beszélgetés tavasszal történt, egy rövid cikkben írok erről.

D: Hogyan és mikor indult a Lélekben tartó?

Trixi: A „mikor” az nagyon képlékeny, mert az ötlet nem a mi fejünkből pattant ki. Évekkel ezelőtt talán egy őszi Kisebb Testvér hétvégén merült fel a gondolat, hogy de jó lenne, ha a tápiós Kisebb Testvérek a táborok után is tudnának lélekben együtt imádkozni és együtt épülni. Ennek kapcsán elindult a Lélekben tartó, akkor még papír alapon, online forma helyett postán érkezett. A struktúrája nagyrészben az volt, amit mi használunk. Volt egy imarész, egy bibliai rész és egy házi feladat. Aztán ez abbamaradt. Pár évvel később, 2019 nyarán belecsöppentem a tápiós lelki ívbe a kistábor kapcsán, ami alatt megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy ezt újra kéne éleszteni. A ’19-es őszi KT hétvégére erősödött bennem a vágy erre, így már akkor beszélgettem néhány kisebb testvérrel erről, akiktől támogatást kaptam. 2020 elején beszélgettem a honlap szerkesztőjével, aki nagyon-nagyon örült az ötletnek. Ekkor pont Nagyhét volt. Létrehoztam egy Messenger csoportot a fejemben lévő nevekkel, akiket el tudtam képzelni ebben a szerepkörben. Az első online száma a Lélekben tartónak 2020 Húsvétján debütált. Az eredeti cél, miszerint a Kisebb Testvérek kapjanak lelki táplálékot az évközi időkben is, az online formának köszönhetően kibővült nyilvánosra. A pandémia miatt úgy gondoltuk, hogy ezt bárki számára elérhetővé kéne tenni.

Julcsi: Én a legelső szám szerkesztésénél még nem voltam a csapatban. Trixi személyesen hívott meg később. A táborokban vállalt lelki szolgálat alapján úgy éreztem, hogy ez az egész fontos és szívvel kell csinálni. Korábban semmit sem tudtam a lélekben tartóról – pedig akkoriban én is kaptam postán ilyeneket.

D: Mi a Lélekben tartó és mi a célja?

Trixi: A cél az, hogy annak, aki követi a közösségünket bármilyen felületen, annak lelki táplálékul szolgáljon. Én hiszem, hogy a Szentlélek dolgozik rajtunk keresztül. Néha kapunk visszajelzéseket. Én például már Messengeren kaptam olyan üzenetet, hogy „Huu, Trixi, olvastam az ehavi számot és nagyon jó volt”. Ebből felbátorodva hoztuk létre a Lélekben tartó szerkesztőinek email címét, hogy érezhessék az olvasók, hogy valóban nekik csináljuk ezt.

Julcsi: Egy Lélekben tartó cikk mindig úgy kezdődik, hogy van egy bevezető szakasz – pár sor. Ebben a kis részben igyekszünk a hónaphoz tartozó főbb ünnepeket felsorolni. Keresztényként sokszor azt tapasztalom, hogy a szürke hétköznapokban elhalványulnak ezek az ünnepek. Jó érzés szerkesztőként ezzel előre tervezni.
Nekünk nem az a célunk, hogy minden egyes betűt elolvassanak azt olvasóink, hanem hogy valami folyamat elinduljon bennük. És ha már valamilyen folyamat elindul bennük a Szentlélek hatására, akkor mi már csak örülünk, hogy ennek a csodának a részesei lehettünk. Az utóbbi időben próbáltuk kibővíteni a Léleben tartót. Elindult benne egy irodalmi rész is az adott hónaphoz kapcsolódóan. Ez többnyire egy verset jelent, de volt már novella vagy szövegrészlet is.

D: Hogyan változtatta meg a pandémia a Lélekben tartót?

Julcsi: A pandémia a Lélekben tartóval kapcsolatos terveinket is sok szempontból megváltoztatta. Például szerettünk volna olyat, hogy a szerkesztőkkel együtt minden hónapban összeülünk, és azon kívül, hogy megbeszéljük, hogy mire összpontosítsunk a következő havi számban, megimádkozzuk például a bibliai részeket – a Lélekkel ilyen formán együtt dolgozunk. Vagy terveink között szerepelt még, hogy a Tápió területén lévő templomokba nyomtatott formában is juttatunk a havi számokból, hogy ezzel az idősebb generációkhoz is eljuthassunk, akik lehet, ugyanúgy szívesen használnák a Lélekben tartót, csak nem élnek úgy az online világban, mint mi. Ezek a terveink meghiúsultak.

Trixi: A pandémia miatt ugye mindenki számára elérhetővé tettük a Lélekben tartó havi számait. A motivációmnak az utolsó nagy löketét az (újra)elindulásához számomra a pandémia adta. Én úgy érzem, hogy annak ellenére, hogy nem tudunk leülni közösen összerakni a számokat, jól működik a csapat és úgy gondolom, mindenki a saját kis részét a Szentlélekre figyelve rakja össze. A Lélek élteti ezt az egészet.

D: Milyen visszajelzéseket kaptok a Lélekben tartóval kapcsolatban?

Trixi: Pozitívat, de egyáltalán nem sokat. Szerintem sokat számít a személyünk. Itt gondolok arra, hogy az ismerőseink, akik tudják, hogy mi ezen dolgozunk, ők nézik és lesik, hogy mikor jelenik meg az újabb bejegyzés.

Julcsi: Én otthon a családtagjaimnak ezt ki szoktam nyomtatni és a kezükbe nyomom, hogy tessék, csináljátok. Kapok tőlük visszajelzéseket, hogy egyre jobb és kifinomultabb. Ugyanakkor személyes visszajelzésem is van a munkánkkal kapcsolatban. Nekem a Lélekben tartó segített abban, hogy ki tudjak állni és sok ember előtt le tudjak vezetni egy imát, vagy tudjak bármit is mondani Istenről vagy a hitemről. Ez nekem nagy fejlődés, és nagyon hálás vagyok Trixinek, hogy meghívott és ennek a részese lehetek.

Nagyon hálás vagyok Trixinek és Julcsinak, hogy ennyire nyitottan válaszoltak a kérdéseimre. A Lélekben tartó mögött egy szuper csapat van, akik a Szentlelket hívva és Rá figyelve készítik el minden hónapra az újabb és újabb lelki tartalmakat.

Nem zárkóznak el, ha valakinek van kedve csatlakozni a csapathoz, akár csak egy-egy ima megtervezésével is, örömmel veszik az új tagokat. Ugyanakkor imákat is szeretettel fogadnak. Visszajelzéseket pedig az alábbi email címre lehet küldeni (akár csak egy „köszönöm” is már jól eshet nekik és motiváló lehet a későbbi számokhoz): Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát..

Pesti Dóri