Mária a Gyermekkel

Mária a Gyermekkel című alkotását, Balázs András atya 10 évvel ezelőtt ajándékozta közösségünknek. A kép méltó helyet kapott: tápiószentmártoni kápolnánk oltárképe lett. Az évforduló alkalmából kértük meg atyát, írja meg nekünk az ábrázolás történetét.


Szeretném hálámat kifejezni a Tápiómenti Nagyboldogasszony Közösségnek, amiért megkértek, hogy írjak pár sort a Mária a Gyermekkel című pasztell képemről. 10 évvel ezelőtt készült a kép, azóta rengeteg minden történt, és jó végiggondolni az elmúlt időszakot.

            Az első dolog, amit ki szeretnék emelni, hogy én nem akartam elkészíteni ezt a rajzot. Én inkább valami kortárs balett illusztrációján gondolkodtam (Inferno, Testek filozófiája, stb.). Valami azonban azt súgta, hogy álljak neki a képnek. A pasztell rajz alapjául szolgáló fényképet még tanításhoz töltöttem le az internetről, annak idején. Megfogott az édesanya és a babája között sugárzó bizalom légköre. Rajzolás közben mindig elmondtam az ikonfestők imáját, annak ellenére, hogy nem szakrális képen dolgoztam. Boldog Fra Angelico festő-szerzetes közbenjárását is mindig kértem az alkotáshoz. Rengeteg zenét hallgattam miközben rajzoltam (Hans Zimmer, Liszt Ferenc, stb.), míg végül elkészült a kép.

A munka Szűz Máriát ábrázolja a csecsemő Jézussal. Nem szakrális, de a témája vallásos. Látszik rajta, hogy olyan ember készítette, aki nem tanult rajzolni, de kifejez egyfajta bizalmat. Ősbizalmat. Szűzanya és Kisjézus között végtelen bizalom kapcsolata rajzolódik ki a képen. Kisjézus homloka a legvilágosabb. Ő minden bizalom Forrása. Szűzanyát is az Ő ereje tartja, világítja meg fényével. Dolgoznunk kell rajta, hogy bennünk is kifejlődjön ez a bizalom! Mindannyian a Szent Szűz óvó karjaiban pihenünk, és mindannyiunknak hordoznunk kell a Kisdedet a világban (élő tabernákulumként). Látjuk, hogy különböző családokban nőttünk fel, és az emberek lelkében néha hatalmas bizalmatlanság és zűrzavar van. Tapintatosan és irgalmasan el kell ismerni, hogy nem mindenki tapasztalhatta meg szülei részéről ezt a szeretetet és bizalmat, ami a Szűzanyát és az Úrjézust jellemzi. Viszont mindannyiunknak hűségesen ragaszkodnunk kell ehhez a szeretethez és bizalomhoz, ami példájukon tükröződik, miután már találkoztunk vele. Ezt a szeretetet, bizalmat és ragaszkodást igyekeztem kifejezni a pasztellképen.

A kép több kiállításon is részt vett. A fiatalok felhasználták rózsafüzéres szentképek hátterének a rajzot, az ifjúság pasztorációban. És érdekes módon, éveken keresztül kértek a hívek, hogy nekik is rajzoljak egy ilyen Kisjézusos pasztellképet. Nem akartam, hogy mind ugyanolyan legyen, unalmasan, úgyhogy ezért készítettem: szoborszerűt, logó-jellegűt, patinázott változatot, pixeles hatásút mint a digitális eszközök grafikáin, kék háttérrel nyugalmat sugárzót…

Ami még érdekes lehet, hogy az évek során, ahogy a Szűzanyával való kapcsolatom megváltozott, úgy megváltozott a Mária ábrázolásaim stílusa is. Egy ideig folytattam a pasztell képek rajzolását érthető-fiatalos stílusban. Majd Boldog Fra Angelico késő gótikus/kora reneszánsz freskóit készítettem szolgai másolással. Míg végül kikötöttem az ikonoknál, és valami miatt, most már kizárólag csak arra vágyom, hogy a Vlagyimiri Istenanyához hasonló festményeket készítsek eredeti ősi technikával. De nyilván annak örülnék a legjobban, ha egyszer az életemben, intézményes keretek között is tanulhatnám a képzőművészetet, mert akkor tudnám kifejezni igazán, hogy mit is jelent számomra az Úrjézus és Mária Édesanyánk.

Imádkozok mindenkiért, hogy a mai felgyorsult, digitális, fogyasztói-társadalmi világunkban - amit a szakemberek szerint a képek uralnak - mindenki megtalálja azt a Madonna ábrázolást, amivel legkönnyebben közelebb kerül a Szűzanya és a Kisjézus szeretetéhez.

„Mária Édesanyánk esedezz érettünk gyermekeidért!”

Szeretettel: Balázs András atya