Ráduly Feri atya (tápiósági plébános) nyugdíjba vonul, idén szolgált utoljára közösségünkben. Ennek kapcsán írt nekünk egy búcsúlevelet, amit most teljes terjedelmében közlünk. A levél hatására számos emléket, vele kapcsolatos élményt idéztünk fel, melyek ITT olvashatók.
"Kedves Tápiósok, Vezetők és Táborozók!
Nem szeretnék szó nélkül távozni a kedves Blaskovich-kert, a tápiósok közeléből.
Köszönöm Nektek – hála Istennek! –, hogy körötökbe fogadtatok, tábori részfeladatokat adtatok, a bizalmatokat, a jó szót, a derűt, amit személyetek és a HELY sugárzott felém. A KÁPOLNA és a TÁBORHELY nekem kegytemplom, szent hely ma is, zenés dalaitok személyes imáimmá énekelhető erőforrásom voltak, maradnak ezután is.
1949-től papságom indítója, vezérlője az »IFIK EVANGELIZÁLÁSA!«, amit, és ahogy lehetett, törekedtem tenni. Tegye ezt gyümölcsözővé a Szentlélek Úristen. Ez a szolgálat ÖRÖK FELADAT, soha ne hagyjátok abba! Lehet, hogy máshol, máskor, másként, de tegyétek. A Szűzanya fogja kezeiteket, Urunk adjon egyetértést, békét, alázatos tenni akarást.
2018 nyarán még tehettem a táboraitokban valamit az IFIKÉRT, Jézusnak szolgálva, nem kis örömmel.
Ha mond az valamit néktek, hogy egy 85. évét taposó öreg TANÍTVÁNY ilyen vallomást ír, kedves TÁPIÓSOK, akkor örömöm teljesebb lesz!
A SZŰZANYA fogja ezután is kezünket: »Áldásoddal megyünk, megyünk innen el…«.
Jézus áldjon titeket, MINDENT KÖSZÖNÖK!
Tápióság, 2018.10.25.
Szeretettel,
Ráduly Feri atya"